A porral oltó készülék részei

Oltóanyagtartály, valamint a készülék fejrésze.

A fejrész tartalmazza a szelepkart, a biztosítószeget, portömlőt, és a nyomásmérő órát (1. kép) A 2. képen a nyomásmérő óra látható. Akkor alkalmas a tűzoltó készülékünk oltásra, ha a nyomásmérő mutatója a zöld mezőben áll.

Az oltóanyagtartályon elhelyezett címkéken a használati utasítás, valamint, a készülékbe töltött oltópor típusa olvasható le. (3. kép)

Az MSZ EN 3 és MSZ EN 1866 szabvány alapján gyártott tűzoltó készülékek karbantartását évente kell elvégeztetni. A felülvizsgálatról egy öntapadós matrica tanúskodik, amelyen olvasható a készülék utolsó és következő esedékes karbantartásának időpontja, ennek hiányában a készülék nem tekinthető üzemképesnek. A készülékeket rendszeresen arra jogosult szakemberrel kell felülvizsgáltatni. Az ellenőrzést és karbantartást csak a BM OKF regisztrációs számával rendelkező szervezet végezheti. Az oltóanyagtartályon beütés található, amelyen a gyártási év és a próbanyomás időpontja olvasható, általában 20 évig tarthatók használatban.

A porral oltó készülék használata

Amennyiben lehetőségünk van rá, tűz esetén kérjünk segítséget, és értesítsük a tűzoltóságot. Ha nem sikerülne eloltani a tüzet csak késleltetni annak terjedését a rendelkezésünkre álló porral oltó készülékkel, hagyjuk el a helyiséget és értesítsük a tűzoltóságot. A kiérkező tűzoltó raj a tűz oltását befejezi. Lángolás megszüntetése után az égő anyagból visszamaradt parázsló forró részek visszagyulladhatnak, ezért mindenképpen értesítsük a tűzoltóságot (ha még nem tettük meg), akik elvégzik a végleges oltást, és meggyőződnek arról is, hogy a tűz esetleges rejtett részekre a hősugárzás, hővezetés hatására nem terjedt-e át (például: álmennyezet, padlás, tetőszerkezet, stb.)

Az oltóanyagtartályon elhelyezett címkéken magyar nyelvű kezelési és használati utasítás olvasható, látható, ami közérthető ábrával is el van látva. (4. kép)

Használat előtt el kell távolítani a biztosítószeget, a portömlőt a tűz felé kell irányítani, majd a működtető kar lenyomásával megkezdhető az oltás. Az oltás során ügyeljünk arra, hogy az oltóport nem az égő anyag felületére, hanem a lángzónába juttassuk, felülről lefelé lassan haladva, vízszintes irányban is mozgatva ezzel betakarva a tüzet (5. kép).

Az égő anyag felé tartva a kiáramló oltópor az égő anyagot szétszórja, újabb tűzfészkeket létrehozva, ez nagymértékben csökkenti a tűz eloltásának esélyét. (6. kép)

A nem megfelelő vagy a használt készülékeket haladéktalanul pótolni kell!

Habbal oltó készülékek használata

Felépítését tekintve (7. kép) hasonló a porral oltó készülékkel. Használhatjuk éghető folyadékok tüzeinél, szilárd anyagok tüzeinél, közlekedési tüzeknél, oltóvízhiány esetén és mérgező anyag párolgásának megakadályozására, valamint ott ahol gumi tüzek is előfordulhatnak.

Különösen alkalmas például konyhánk és gépjárművünk tüzeinek oltásánál.

Ne használjuk azonban elektromos feszültéség alatt álló berendezések tüzeinél, gáztüzeknél, cseppfolyós gázok tüzeinél, magasból lezúduló vagy nyomás alatti folyadékok tüzeinél, illetve ahol a víz sem alkalmazható (karbidok, alkáli fémek). Szintén rendelkezik nyomásmérő órával, amelynek mutatójának szintén a zöld mezőben kell lennie, a megfelelő nyomás érdekében.

Széndioxiddal oltó készülék használata

A készülék elektromos berendezések tüzeinek oltására alkalmas. Alkalmatlan izzó, parázsló anyagok oltására. Használatakor csak a megfogás céljára kialakított szerkezeti részeket (fogantyút) használjuk, mivel a készülékből kiáramló -78 fokos széndioxid súlyos fagyási sérüléseket okozhat. Levegő kiszorító hatása miatt zárt helyiségben kizárólag légzésvédelmi eszközzel együtt használható, egyébként fulladásveszélyt okoz, ezért ügyeljünk például szerverszobák tüzeinek oltásánál.

Felépítésében (9. kép) eltér a többi tűzoltókészüléktől, egy tölcsérszerű szórófejjel rendelkezik, amelynek kézzel való megfogását kerüljük használat közben a fagyásveszély miatt.

Fali tűzcsap használata

Magyarországon kétféle fali tűzcsap van használatban:

Száraz és nedves fali tűzcsap. 

Száraz fali tűzcsap szekrényében a tűzoltáshoz használható szerelvények nincsenek. (10. kép) A tűzcsap nyitásakor abból víz nem jön. Ezt a rendszert a kiérkező tűzoltó gépjárművek tudják ellátni oltóvízzel, és azt csak a tűzoltók tudják használni a magukkal hozott tűzoltó felszerelésekkel.

Nedves fali tűzcsap kétféle lehet:

- Alaktartó tömlős, a tömlő a tároló dobra van csévélve. (11. kép) Használata egyszerű, könnyen kezelhető, maximális tömlőhossz 30 méter. A fali tűzcsap nyitása után a tároló dobról nem kell a teljes tömlőhosszt lecsévélni elég, csak az oltáshoz elegendő távolságig kihúzni. A sugárcső nyitása után megkezdhető a tűz oltása.

- Lapos tömlővel szerelt, melyben a lapos tömlő behajtogatva vagy feltekerve (12. kép) van tárolva. A lapos tömlővel szerelt fali tűzcsap használata előtt a 20 m-es lapos tömlőt teljes hosszában ki kell fektetni a talajra. (A tűzcsapot kinyitni csak a lapos tömlő kifektetése után szabad.) A tűzcsap és a sugárcső nyitása után kezdhető meg a tűz oltása.