Üdvözöljük az Országos Tűzmegelőzési Bizottság honlapján! Üdvözöljük az Országos Tűzmegelőzési Bizottság honlapján! Üdvözöljük az Országos Tűzmegelőzési Bizottság honlapján!

Tájékoztatók

Elektromos tüzek

A tűzvizsgálati eljárások által megállapított tűz keletkezés okai közül az elektromos energia az utóbbi években növekvő tendenciát mutat. (1.Diagram)

A kivizsgált tűzesetek okainak aránya az elektromos keletkezési okok százalékában. (2011.01.01-2016 .12.31-ig)
1. Diagram A kivizsgált tűzesetek okainak aránya az elektromos keletkezési okok százalékában. (2011.01.01-2016 .12.31-ig)

Az elektromos energia a vizsgálatok szerint három főbb tűz keletkezési okra vezethető vissza: a kábelek, vezetékek túlterhelése, nagy átmeneti ellenállás, rövidzárlat vagy villamosív. (2.Diagram)

Az elektromos keletkezési okok eloszlása. (2011.01.01-2016 .05.23-ig)
2.Diagram Az elektromos keletkezési okok eloszlása. (2011.01.01-2016 .05.23-ig)

Az elektromos áram okozta tűzeseteket hatékonyan megelőzhetik az elektromos energiát felhasználók is néhány, az alábbiakban leírt kötelezettségek és tanácsok betartásával.

A régi elektromos hálózatok kötései elektromos vezetékeinek keresztmetszete, már nem biztos, hogy a háztartásban újonnan beszerzett nagy teljesítményű elektromos berendezéseket üzemszerűen el tudja látni elektromos energiával. A régi elektromos vezetékek kötései és a nem megfelelő átmérőjű elektromos vezetékek melegedhetnek. A melegedés hatására az átmeneti ellenállás megnő ezzel tovább gyorsítva a melegedés folyamatát, mely túlmelegedéshez vezethet. A túlmelegedés hatására az elektromos vezetékeken lévő műanyag szigetelés megolvadhat és meggyulladhat, ezzel a környezetére tűzveszélyt jelentve. A hőkamerás felvételen (1.kép) jól látszik az elektromos vezetékek terhelés miatti melegedése, és a kötési pontnál lévő túlmelegedés. Az épület elektromos hálózatának időszakos ellenőrzésén túl a hosszabbító kábelek helyes használatával is megelőzhetjük otthonunkban az elektromos tűz keletkezését. A hosszabbítót csak annak használati utasításában leírtaknak megfelelően terheljük, és ügyeljünk arra, hogy a hosszabbító kábel a használata során ki legyen fektetve, és használat közben ne legyen feltekercselt állapotban (2. kép). A kifektetett kábelre nehéz tárgyakat ne helyezzünk, (széket, asztalt, ágyat, szekrényt), mert a kis szakaszon lévő állandó nagy nyomás miatt a hosszabbító kábelszigetelés deformálódik annak vastagsága és szigetelő képessége lecsökken. A nyomás hatására a benne lévő elektromos vezető keresztmetszete lecsökkenhet. A melegedés és a szigetelés lecsökkenése tűz keletkezéséhez vezethet. Az elektromos elosztók használata is tűzveszélyt jelenthet, amennyiben több nagy teljesítményű elektromos fogyasztót egy elosztóba csatlakoztatunk (3.kép), mert az összeadódó elektromos teljesítmények egyetlen dugaszoló aljzat csatlakozását terheli túl. A tűzveszély megelőzése érdekében különös figyelmet fordítsunk az elektromos berendezések használati utasításaiban foglaltak maradéktalan betartására és az elektromos berendezéseink időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatára.

Villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a megelőzés egyik legfontosabb eszköze!

A villamos berendezések: a villamos energia termelésére, szállítására, átalakítására, elosztására és felhasználására szolgálnak. A villamos berendezés tehát nem merül ki csupán az elektromos árammal működő berendezésekben (hajszárító, mosógép, stb..). Az épületekben kiépített elektromos hálózat (elektromos vezetékek, elektromos kismegszakítók, elektromos kötődobozok, stb.) is villamos berendezésnek tekinthető. A villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatát az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) szabályozza.

Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek - kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláram védelem utáni áramköröket -, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, vagy áthelyezhető építmények villamos berendezéseire terjed ki. A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, köteles a 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, egyéb esetben legalább 6 évenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégeztetni, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntettetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni szükséges.

A felülvizsgálatot a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendeletben (továbbiakban: rendelet) leírt szakképesítéssel, valamint Tűzvédelmi Szakvizsgával rendelkező szakember végezheti.

Az OTSZ a fázisonként 32 A-nál nem nagyobb névleges áramerősségű túláram védelem utáni elektromos hálózatokra nem teszi kötelezővé a villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatát. A háztartások nagy része fázisonként általában 16A áramerősségű hálózattal van kiépítve, ezért a háztartások túlnyomó többségénél nem kötelező 6 évente elvégeztetni a villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatát, de ajánlott elvégeztetni, vagy legalább időközönként villanyszerelővel az elektromos berendezéseket átvizsgáltatni az elektromos áram okozta tüzek megelőzése érdekében.

Az elektromos tüzekben elhunytak száma. (2011.01.01-2016. 12.31-ig)
3.Diagram Az elektromos tüzekben elhunytak száma. (2011.01.01-2016. 12.31-ig)

2011.01.01-2016.12.31.-ig 25 ember hunyt el (3.Diagram) és több milliárd forint anyagi kár keletkezett kizárólag az elektromos áram által okozott tűzesetek következtében.

A rendszeres felülvizsgálattal az elektromos áram okozta tűzesetek, lakástüzek megelőzhetőek!