Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére.

Veszélyt a száraz aljnövényzet és avar is jelenti, könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A tűz keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság, vagy szándékosság.

A szabadtéri tűzgyújtást minden esetben jogszabályban rögzített előírások és időszakos rendeletek szabályozzák, a tűzgyújtás aranyszabályai azonban állandóak: csak akkora lángot élesszünk, amekkorát el is tudunk oltani.

A lángokat egy pillanatra se hagyjuk felügyelet nélkül, és még a tűzgyújtás előtt gondoskodjunk azokról az eszközökről és oltóanyagokról, amelyekkel a tüzet később elfojthatjuk. A felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet és életveszélyt jelentő, vagy súlyos kárt okozó tüzek forrásává válhat.

Különösen fontos, hogy ne csak a lángokra, de a parázsló részekre is figyeljünk, a hirtelen feltámadó szél ugyanis könnyedén felkaphatja a parazsakat, amely a tűztől akár több tíz méterre is újabb lángokat okozhat, így kedvezve a tűz gyors tovább terjedésének.

Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi. Amennyiben külterületen jogszabály megengedi a szabadtéri tűzgyújtást (irányított égetést), azt előzetesen a tevékenység megkezdése előtt 5 nappal, pontos időpont, és helyszín megadásával a tűzvédelmi hatóság (területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság) részére be kell jelenteni.

Fokozott tűzveszély (Tűzgyújtási tilalom) időszakában az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi. A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az OTSZ tartalmazza. Jogszabálytól eltérő vagy hatósági bejelentés elmulasztása esetén végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot vonhat maga után. Az aktuális fokozottan tűzveszélyes (tűzgyújtási tilalom) területekről a katasztrófavédelem nyitóoldalán tájékozódhat.

Amennyiben jogszabály lehetővé teszi a tűzgyújtást tájékozódjon a várható időjárásról! Az aszályos időszaka elősegíti a tűz kialakulását, hiszen a száraz növényi részek könnyen lángra kaphatnak. A szabadtéri tűz kockázata jelentősen függ az időjárási viszonyoktól, a száraz és szeles időjárás megfelelő feltételeket teremt a tűz kialakulásához, tovább terjedéséhez. A tűzesetek szabad területen történő bekövetkezésének nagyobb kockázata esetén, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, fokozott tűzveszély időszakát (tűzgyújtási tilalmat) állapíthat meg, és hirdethet ki, egyeztetve a katasztrófavédelem központi szervével.

A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanságra, felelőtlenségre vezethető vissza, holott sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk környezetünket és a levegő tisztaságát. Összegezve a szabadtéri tűzgyújtás előtt az alábbiakkal tisztában kell lenni:

• Tűz soha nem hagyható felügyelet nélkül.
• Legyen a közelben megfelelő mennyiségű oltóanyag (víz, homok, tűzoltókészülék).
• Gondoskodni kell a tűz irányításához szükséges kézi szerszámról (gereblye, lapát, vasvilla).
• Feltámadó szél esetén azonnal el kell oltani a tüzet.
• Belterületen csak ott szabad avart és kerti (zöld)hulladékot égetni, ahol ezt a település önkormányzati rendeletben szabályozza. Amennyiben nincs ilyen rendelet, tilos az égetés.
• Az önkormányzati rendeletek meghatározzák az égetés napját vagy napjait, valamint az időkeretet is. Más időpontban tüzet gyújtani tilos!
• A külterületi tarlóégetés és vágott növények égetése bejelentéshez kötött, amelyet a munkálatok előtt öt nappal kell az illetékes hivatásos katasztrófavédelem területi szervnél írásban jelezni.
• A sütögetés után a tüzet fedjék be legalább öt centiméternyi földdel, hogy a tűz ne tudjon újra meggyulladni.
• A szabályok megszegője tűzvédelmi bírsággal is sújtható.
• Baj esetén hívja a 112-es segélyhívó számot és kérje a tűzoltók segítségét.

Fokozottan tűzveszélyes időszak (tűzgyújtási tilalom) esetén tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és ezek kétszáz méteres körzetén belül. Ez vonatkozik a tűzrakóhelyekre, a vasút és közút menti fásításokra, de az erdők mellett a parlag- és gazégetés is tilos.